Ugyanaz a város, ugyanazok az események és mégis teljesen más képet fest róluk a Boon, a Minap és a Borsod24. Egy friss egyetemi szakdolgozat most számszerűsítette azt, amit sokan csak éreztek. A szerző szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyi sajtója mélyen polarizált, és a megye három legnagyobb hírportálja nemcsak hangnemben, hanem alapvető újságírói gyakorlatban is gyökeresen különbözik egymástól.
Pál Dániel kommunikáció- és médiatudomány szakon frissen végzett hallgató a szakdolgozatában egy hétnyi anyagot vizsgált meg 2025. október 6. és 12. között, hogy megtudja, miként működött a helyi média BAZ megyében. Kutatásában összesen 607 cikket dolgozott fel, amely során megszámolta a szerzőket, feltérképezte a forráshasználatot, és kvalitatív módszerekkel is megvizsgálta, hogyan tudósított ugyanarról az eseményről a három lap.
Az első és talán legszembetűnőbb különbség az újságírói transzparenciában mutatkozott. A Borsod24 esetében a vizsgált cikkek 80 százalékát újságíró neve fémjelezte, és egyetlen azonosíthatatlan anyag sem volt megtalálható az oldalon. A minap.hu-n ez az arány 51,7 százalék, vagyis a cikkek több mint felénél tudja az olvasó, ki áll a szöveg mögött. A Borsod Online oldalán ezzel szemben csupán 9,6 százalék volt ez az arány. Az imént említett portál 374 cikkéből 98 darab esetében nem volt azonosítható szerző, továbbá 94 alkalommal MW monogramot, 119 tartalomnál pedig pusztán a Boon.hu neveket talált.
Dolgozatában leírja, hogy ez nem pusztán formai kérdés, mert ahol nincs név, ott csorbulhat az egyéni felelősségvállalás mértéke, hiszen a tartalom arctalan marad. A kutatás szerint ez összefügg a Mediaworks centralizált működésével, mivel a vizsgált héten a boon.hu 374 cikkéből 95 darab szó szerint, betűről betűre megegyezett más Mediaworks-lapokon párhuzamosan megjelent tartalmakkal. Megállapítása, hogy a helyi szerkesztőség ezekben az esetekben nem szerkesztett, hanem közvetített, ezért a megyei lap a központosított hálózat végpontjaként működött, nem pedig önálló kapuőrként.
Ennél is árulkodóbb volt egy konkrét eset, amelyre külön felhívta a figyelmet. A boon.hu egy kormányinfóról szóló anyagot Magyar Nemzetre hivatkozva tett közzé percekkel azelőtt, hogy a cikk az eredeti forrásoldalon egyáltalán megjelent volna.
A forráshasználat vizsgálata tovább árnyalja a képet, mert a Borsod Online hivatkozott anyagainak döntő többsége más Mediaworks lapoktól, illetve további kormányközeli médiumoktól érkezett. Mindezek alapján arra következtetett, hogy a helyi lap tehát nagyrészt egy zárt, önmagába visszatérő rendszerből dolgozik. Ezt bizonyítja, hogy boon.hu esetében a Magyar Nemzet önállóan 38 alkalommal szerepelt hivatkozott forrásként, és szintén 38 esetben volt teljességgel azonosíthatatlan a tartalom eredete.
Az önkormányzati lap ennél szűkebb és átláthatóbb forráshalmazból dolgozik. Külső hivatkozásaik között az MTI dominált nyolc megjelenéssel, azonosíthatatlan forrású anyag mindössze egy volt a vizsgált héten. A szerző dolgozatában kiemelte, hogy az önkormányzati lapra jellemző volt, hogy kerülte a konkrét politikai vitákkal kapcsolatos híreket és forrásokat. Csak akkor nyúlt külső forráshoz, ha az semleges, hírügynökségi tartalmat kínált.
A borsod24.hu forráskezelése volt a legátláthatóbb a három közül. Minden külső átvétel azonosítható volt, és a szerkesztőség jellemzően kormányfüggetlen médiumok – a Telex, a HVG, a Népszava és más lapok – cikkeit szemlézte, miközben a minap.hu-t is hivatkozta.
Kutatásának legmélyebb rétegét a közéleti, politikai és gazdasági cikkek kvalitatív elemzése adja, amelyben különböző, saját maga által meghatározott narratívakategóriák mentén vizsgálja a tartalmakat.
A Mediaworks-kiadvány politikai tartalmainak 31,3 százaléka konfliktus-orientált narratívát hordoz. Ezekben az írásokban az ellenzéki politikusok szinte kivétel nélkül passzív célpontokként jelennek meg, mivel a cikkekben nem volt arra utaló jel, hogy aktív interjúhelyzetben kérdezték volna őket. Volt olyan cikk, amelyben az adott ellenzéki szereplő magánéletéről és feleségével való viszonyáról írtak. A vizsgált héten több tartalom is született a „Tisza-app” körüli ügyben, ahol csak az „ukrán kapcsolat” és a „brüsszeli szál” dominált, az érintett párt cáfolatai vagy reakciói nélkül. Ezzel szemben a kormánypárti politikusok szinte kizárólag cselekvőképes, gondoskodó szereplőként jelentek meg átadásokon, bejelentéseknél és fejlesztésekkel kapcsolatos hírekben.
Konfliktus-orientált anyag egyáltalán nem szerepelt a minap.hu-n. A közéleti cikkek 42,2 százaléka a városvezetés sikereit és tevékenységét mutatta be az ügyek további dimenziói nélkül, tehát egyáltalán nem szerepelt kérdés vagy valamilyen kritikai álláspont bemutatása. A szerző munkája alapján ilyen volt, amikor a helyi Fidesz-KDNP képviselői rendszeresen szerepeltek tűzifaosztásokon, roncsautó-eltávolításokon, temetőtakarításokon és városi rendezvényeken, miközben ellenzéki képviselő munkájáról mindössze egyetlen alkalommal számoltak be. A kutatás ezt egy svéd tanulmányra hivatkozva intézményi PR-kommunikációhoz hasonlítja, ahol a kritika hiánya és a protokollszerű keretezés együttesen azt a képet erősíti, hogy a lap a mindenkori városvezetés szócsöveként működik.
Ezt az értelmezést erősíti az is, hogy a minap.hu-nak a vizsgált időszakban megjelent egy a vár felújításáról szóló, pozitív hangvételű cikke. Csakhogy ugyanez a médiafelület az előző városvezetés idején, 2022-ben egy háromrészes, „Vár állott, most Disneyland” című anyagot közölt, amely kritikusnak nevezhető hangnemben tárgyalta az ügyet. A bemutatott anomália is arra utalhat, hogy az önkormányzati lap a mindenkori városvezetés nézeteit tükrözi, vagyis a lap iránya nem elvből következetes, hanem a fenntartóéval igazodik.
A tanulmány megállapítja, hogy ugyanebben az időszakban a Borsod24 a hatalom ellenőrzésének irányába törekvő attitűdöt képviselt. Közéleti cikkeinek 42,6 százaléka konfliktus-orientált volt. Azonban a szerző szerint itt a konfliktus iránya fordított, mivel a fókuszban a hatalmi döntések körüli homály, a transzparencia hiánya és a nyilvánosságnak szánt kommunikáció mögötti ellentmondások feltárása állt. Fontos különbség ugyanakkor, hogy személyesítő narratívát – az ellenfél magánéletét vagy mentális állapotát célba vevő keretezést – a borsod24.hu nem alkalmazott, míg a boon.hu esetében ez visszatérő elem volt.
Talán a politikuslisták mutatják meg leglátványosabban, hogy másként működik a három szerkesztőség. A Borsod Online oldalán Orbán Viktor és Magyar Péter vezeti a sort – előbbi 17, utóbbi 14 alkalommal szerepelt a vizsgált héten. A lista aljára szorult Tóth-Szántai József miskolci polgármester, aki mindössze kétszer jelent meg – ugyanannyiszor, mint Donald Trump.
Az önkormányzati lap kizárólag helyi Fidesz-KDNP-s szereplőkre fókuszált. Hollósy András 9, Tóth-Szántai József polgármester 7 alkalommal szerepelt.
A Borsod24 listája a legvegyesebb, mivel Tóth-Szántai József 9 alkalommal szerepelt, de mellette ellenzéki és kormánypárti nevek egyaránt felbukkannak. Magyar Péter ötször jelent meg, és a lista alján olyan szereplők is megtalálhatóak, akiket a másik két portál nem említett
A szakdolgozat legérzékletesebb fejezete az, ahol konkrét helyi témákon keresztül mutatja meg, hogyan áll össze ugyanabból az eseményből három különböző valóság.
A pártok neveinek előfordulását is listázta
A miskolci türelmi zóna áthelyezésekor a szeptemberben hozott önkormányzati döntés egy speciális gyermekotthon közelébe helyezte az új helyszínt. A boon.hu cikkének középpontjában nem ez állt, hanem Magyar Péter állítólagos hazugságai. A gyermekvédelmi dimenzió szinte teljesen hiányzott az írásból. A minap.hu lehozta a polgármesteri hivatal közleményét kiegészítés, megkérdőjelezés és további kontextusok nélkül, adminisztratív ügyként kezelve az esetet, és kerülve még a „prostitúció” szó használatát is. A borsod24.hu ezzel szemben morális problémaként kezelte az ügyet. Távolságot mértek a helyszínen, és több érintett fél álláspontját is bemutatták. Továbbá az önkormányzati közleményt külön cikkben is közzétették.
Kutatásának konklúziója szerint a BAZ vármegyei sajtó három jól elkülöníthető modellt követ. A boon.hu a Mediaworks centralizált tartalomáramlásának helyi végpontjaként működik. Névtelen cikkek, azonosíthatatlan források, szó szerinti átvételek és egyirányú politikai narratívák jellemzik. A minap.hu az önkormányzati médiamodell tipikus példája, mivel lokális fókuszú, konfliktuskerülő, és a városvezetés kommunikációját tükrözi vissza.
Úgy véli, hogy a borsod24.hu a watchdog szerepkörre törekszik, de szűkös kapacitással dolgozik. Kitért arra is, hogy a Borsod24 interjúhelyzetben szinte csak ellenzéki politikusokat tudott megszólaltatni, feltehetően nem szerkesztői döntésből, hanem strukturális adottságból, mert a Fideszhez köthető szereplők rendre figyelmen kívül hagyják a független vagy kritikus szerkesztőségeket.
A dolgozat végkövetkeztetése szerint a helyi nyilvánosság fékei és egyensúlyai láthatóan sérülnek, mert a napirendet tőkeerős, egyirányú narratívákat sulykoló médiumok uralják. Dániel szerint ez hosszú távon hírsivatagok kialakulásához vezethet azokon a területeken, ahol nem marad független alternatíva.
A Három hírportál, három valóság: a helyi hírportálok közvélemény-formáló szerepe
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében című szakdolgozat elérhető a Miskolci Egyetem könyvtárában.
A kutatás szerzője jelenleg a Borsod24 gyakornokaként tevékenykedik.
Nyitókép: ChatGPT
Ha fontosnak tartja a független helyi újságírást, most duplán segíthet. Az Aspektus+ programnak köszönhetően minden felajánlott forint mellé még egy érkezik. Itt támogathatja a Borsod24 adománygyűjtését.
